...Az a nyár hihetetlenül forró volt. Így született meg egy olyan szösszenet, mely talán nem túl egyértelműen, de összeköti a Mythos és a Közkönyvtár univerzumát. :)
A mű megjelent a Lidércfény Amatőr Kulturális Folyóirat 2008/07.számában.
2132. január 21.-e.
Elviselhetetlen a hőség. A banánültetvény teljesen kiszáradt, már a kaktuszaink
sem bírják sokáig. Azt pedig mindenki tudja, hogy ha a kaktuszok kiszáradnak,
tovább kell költöznünk észak felé…
2132. január 24.-e. Ma hajnalban
találtam valamit! A rozsdás fémlemez nagy része a homokos talaj alatt volt, így
mielőtt neki kezdtem volna a kikaparásának, odahívtam Brali-et, ki a régi korok
szakértője, s mint ilyen, az egyetlen írástudó a törzsben. Azt mondta, ez
valami olyasmi lehetett, ami egy város határát jelölte a háborúk előtti időben.
Bólogattam, mint aki érti. Eszem ágában sem volt kimutatni, hogy fogalmam sincs
arról, mi az a város…
2132. január 27.-e. Brali ma
megkeresett, és azt mondta, sikerült megfejteni a rozsdás táblán található
feliratot. Valóban egy város határát jelezte, mint azt előre sejtette. Eddigre
már utána érdeklődtem, mik is voltak azok a „városok”. Olyan helyek, hol
sok-sok ezer ember élhetett közel egymáshoz, szilárd, kőből épített házakban.
Nem igazán értettem a dolgot, hiszen a kőből épült házakat nyílván nagyon
nehezen tudták csak tovább szállítani, ha a hőmérséklet változása erre
kényszeríttette az ősöket De hát nyílván ebben rejlett a zsenialitásuk, az
„elveszett technológia” hatalma… Ma a hőség elviselhetetlenre fokozódott, így
az ősi vasszálak mentén tovább vándorolunk észak felé, elhagyva az ősök egykori
birtokait. A város neve egyébként valami olyasmi, mint… Áldott Monogram… Vagy
Szent-S?...
2004.11.21.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése