2016. szeptember 29., csütörtök

Törölve


Megjelent Az Új Galaxis 3. számában, 2004.-ben.

Kibernauta. Nem tudhatod. Senki nem tudhatja, mit is jelent ez a szó. Jó lenne azt mondani, megtudhatod, elmondhatod. De sajna, ez nem lehetséges. A K.u. 2027-es galaktikus vírusfertőzést követően a Tökéletesek Rendje hatalmi szóval kezdte korlátozni a mátrix használatát, ezzel együtt az agyi interface beültetéseket. Csak különlegesen felkészített emberek kaphattak engedélyt a háló használatára, és kívülállóknak ők sem nyilatkozhattak a tapasztaltakról. Tehát ha EZT olvasod, TE biztosan nem vagy kibernauta. És ilyetén minőségedben soha nem is tapasztalhatod meg…
Nem tudhatod, milyen érzés a saját fizikai testedet csupán nyűgnek tekinteni. Csupán elektronikus parancsok segítségével tartani a kapcsolatot... teszem azt a keringéseddel. Nem érted? Az ikonok rengetegében mondjuk villogni kezd egy félreeső, szándékoltan mellőzött szektorba száműzött jelecske.
A Külvilág.
Ráklikkelsz. Az ikonrengeteg eltűnik, s egy sokkal szerényebb készlet bukkan fel. Itt is villog az egyik „ablak”.
A Tested.
Ezen belül intézhetsz MINDENT. Ha a testedet életben tartó automatika úgy érzi, szükséged van valamire, jelez neked, s te irányíthatod rég elhagyott porhüvelyed életfunkcióinak ellátását. Éhség – Táplálékadagolás. Szomjúság – Folyadékbevitel. Ürítés. Izommozgatás. Tisztán tartás. Mindaz, ami a közönséges emberek számára az egész életet jelenti.
Így vagyunk ezzel. Minden kibernauta. AZT a bizonyos ikont félre tesszük, , hogy véletlenül ne kerülhessen a szemünk elé. Csak ha a TEST akar valamit. Életünk 100%-át a mátrixban töltjük. Ez az igazi otthonunk, függetlenül attól, hogy a fizikai világban hol foglalunk helyet. Mindaz teljességgel mellékes. Mi idekint élünk! Az információ-áramlás a valódi vérkeringésünk. Egy kibernauta lehetőségei végtelenszer nagyobbak, egy a tér hérom dimenziójába zárt emberénél, vagy akár a 2000 évvel ezelőtt élt, ún. „pók”-énál, aki még csak a Föld bolygót ismerhette, ebből kifolyólag nem érezhette a galaktikus méretű mátrixot, és annak tökéletességét. Amíg a „hálód” bolygóméretű, nincs is semmi baj. Mivel az elektromosság, a fényhez hasonlóan, mily’ meglepő, fénysebességgel halad, így az elektromos impulzusok, az infó is. Gyakorlatilag időkiesés nélkül lehet bolyongani a mátrixban. Ám a kirajzás felvetett egy problémát. Merthogy két szomszédos naprendszer közt, ugyanez a módszer még a leg optimálisabb esetben is több éves késedelmet jelentene, ami, lássuk be, a mátrix milyenségét figyelembe véve, nem megfelelő.
Ám az emberi elme nem ismer határokat. A kirajzást is egy legendás férfi tette lehetővé, bizonyos Wahro Frot, a sokat vitatott Féregjárat-elméletével. Két ürbéli koordináta tértorzítással való összekötése… vagy valami ilyesmi. Azt mondtam, sokat vitatott, ám a lényeg az volt, hogy igazán senki nem értette. Azonban a dolog működött, és az emberiség „kirajzott”. Ugyanez az ember volt az, aki megalkotta a mátrixot, ahogy ma ismerjük. Egy-egy féregjárat meglehetősen rövid ideig képes csak stabil maradni, ám a hiperűrutazáshoz ez is elegendő. Csakhogy Wahro Frot nem pihent, tovább fejlesztette elméletét, és megalkotott egy érzékelhetetlen méretű, stabil, állandó féregjárat-hálót, mely a lakott bolygókat köti össze. Ez az új háló fizikai testek közlekedtetésére tökéletesen alkalmatlannak bizonyult, ám a rádióhullámok rajtuk keresztül megtalálták az utat a hipertéren át. És a Galaktikus Mátrix megszületett.
Wahro Frot… hát igen. Sokak szerint nem is egy létező személyt takart a neve, hanem a hajdan volt úttörők bátorsága olvadt mostanra egy hősies legendává… Wahro Frot, a hipertérelmélet szülőatyja. Wahro Frot, a Galaktikus Mátrix létrehozója. Wahro Frot, az Intergalaktikus Közkönyvtár megalkotója. Valóban kétséges, hogy mindezt ugyanaz az ember érte volna el, hiszen a fentebb említett események között, a leg optimálisabb becslések szerint is min. 300 év telt el. Bár az is elég érdekesnek tünik, hogy ezen, a múlt ködébe vesző történések közül csak egy dolognak ismert a pontos dátuma, és ez a Kirajzás. Ennek is csak azért, mert a Galaktika embere onnan számítja az Ágit. Pontosabban az Á.G.I.-t… he-he. Általános Galaktikus Időszámítás. Nem hiszem el, hogy aki ezt a nevet adta annak idején az új időszámításnak, az titokban nem röhögött jókat a Néven…
Ám furcsamód, e néhány kezdeti bizonytalanságtól eltekintve, az Ember memóriája nagyon pontosan működik! Első Galaktikus Háború, Második Galaktikus Háború, Harmadik Galaktikus Háború…Néha úgy tűnik, az ember kivitte a háborúkat a kozmoszba. Már nem elég a Világháború, abból is kettő…
Most, hogy jobban bele gondolok, az egyetlen komoly bizonytalansági tényező a történelemben a Közkönyvtár! Hiszen bármilyen mélyen is mászunk bele a múlt fájljaiba, a könyvtár alapításának időpontja bizonytalan! „Kb. K.u. 333-ban…300-ban… 200-ban… Mintha nem is lenne fontos! Vagy mintha azt akarnánk elhitetni magunkkal, hogy nem fontos… Miről is beszéltem?...
…Unatkozom. És ha unatkozom, meglátogatok néhány Galériát. Tulképp azt hiszem már az összes földi Galériát végiggyönyörködtem, és jó néhány idegen civilizáció művészetét is ismerem. Bár azt is el kell ismernem; a Walerek művei sokkoló hatással voltak rám. Emlékszem, mikor először pillantottam meg a 3D-s, mind a hat érzékre ható, „A Halál és az Anatómia”-sorozatot, rögtön villogni kezdett a Külvilág-ikon, szemtelenül elvonva figyelmemet a műalkotásokról. Mint kiderült, a biológiai testem összehányta magát… Újabb kihívás a takarító automatikának.
Végigszáguldok a mátrixon. Pók a hálón. Van valami bájos abban, hogy az óidők földi „adatakrobatái” magukat póknak, a mátrixot pedig hálónak nevezték… Ebből kiindulva az adatok lehettek a legyecskék.
Néhány gyorsuló és lassuló szakasz után, mikor már javában az ismert galaxis tulfelén járok, úgy döntök, mégsem galériázok. Imádom a rejtélyeket! Valami nem stimmel a Közkönyvtár körül! Érzem, hogy itt van a tudatom határán, de valami mindig kiragadja a „látóhatár”-ból! És mi a relytéj, ha nem ez? Mint anno, a Földön. „Ki ölte meg Kennedy-t?” „Ki ölte meg Laura Palmert?” Egyszerűen MUSZÁLY körülszaglásznom azon az irreális bolygón!
…Itt is vagyok. Igen, a nyilvános portál. Mintha csak egy olvasó lennék… hmm-hmm. Földi kultúra… Történelem… Eddig megvolnánk. Kirajzás… OK. Most kössük össze a Közkönyvtár és a Történelem fogalmakat… Ha minden igaz, egy könyvcím lesz a megoldás, vagy jó esetben egy dátum. Meg is van. Lássuk…
HOGY MICSODA???!!!  DE… DE HISZEN EZ LEHETETLEN!...
A feszültségtől legszívesebben ökölbe szorítanám az ujjaimat! Testemen, ha lenne, izzadtság folyna végig! És ebben a feszült pillanatban ismét jelez a külvilág-ikon! Ingerülten koppintok rá. Ám a várakozással ellentétben, nem a Test-ikon a ludas. Nem a hugyozhatnék jött rám a nagy ijedelemre!
A mozgásérzékelő. Három ember jutott be a lakásomba! És az ajtó riasztója nem jelzett! Hanglokátort… Kettőnek közülük erősen ver a szíve, ám a harmadik halálosan nyugodt. Ez egy profi! Két tanonccal… Kamerát! Igen, hárman vannak. És mind a háromnál fegyver van! Automatikus önvédelmi rendszert aktiválni! De mit is beszélek, az önvédelmi rendszer elméletileg mindig aktív!...
Kikapcsolták. Halott vagyok. Vajon mit tudtam meg, ami miatt meg akarnak ölni? Talán a Közkönyvtár?... MÁRIS?!
Beindítottam az Utolsó Utáni Esély-programot. Ez egyfajta lenyomatot vesz az agyamról, teljes személyiségemet digitalizálja. Lehetséges, hogy a másolatnak lesz öntudata, mindenesetre csak egy halvány emlék lesz, mit magam után hagyok. Most, évtizedek óta először kikapcsolódok, és a fizikai világban próbálom megvédeni magam. Ha jól emlékszem volt valahol egy pisztolyom… Mindenesetre, ha sikerül, ezt a fájl-csomagot újra megkeresem, és törlöm. Ha nem sikerül túlélnem, akkor legalább hagy tudja meg a Világ a nagy titkot! A Köz…
 …333 A Szövegfájl hiányos 333…
8888____ERROR!____8888



2003.04.10.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése